Fleet Car Testing

Második bejegyzésnek úgy gondoltam az a legmegfelelőbb, ha egy tipikus flotta-autót mutatok be. Munkám során talán ezzel a típussal volt dolgom holtversenyben legtöbbször és ez nem más mint: a Ford Focus.

Ezt az autót kimondottan szeretik a cégek, de csak és kizárólag dízel változatban veszik. Azt talán mondanom sem kell, hogy ez a verda nem az a kategória, ahol szóba jöhet a kényelmes automata váltó; olyan Focus-szal még nem találkoztam, amiben az lett volna. Mondjuk ha jobban belegondolok még semmilyen Ford-ban nem láttam automata váltót, ez érdekes... Persze ez az egész váltó-kérdés egy érdekes téma, mert míg vannak, akik szinte irtóznak az automatától, addig például az Egyesült Államokban sokkal inkább jellemző, hogy hagyományos kézi váltós autót nem is tudnak vezetni. (Ezzel kapcsolatban hallottam egy vicces sztorit, ami nem rég esett meg az USA-ban: három fegyveres autótolvaj szeretett volna ellopni egy autót, amiről nagy sajnálatukra már csak akció közben derült ki, hogy kézi váltós, amelyet persze egyikük se tudott vezetni. Állítólag hosszan próbálkoztak mindannyian a megmozdításával, még a tulajdonos is segített nekik, de mégsem ment, állandóan lefullasztották, kénytelenek voltak hátrahagyni.) Magyarországon egészen mostanáig talán nem is volt elterjedve az automata váltó, illetve alacsonyabb, középkategóriás autókban most sincs. Én e kérdésben valahol középen helyezkedem el, vagyis: szeretem, persze csak ha jól meg van csinálva (jókor vált, nem rángat, stb.), de nem minden autóba illik. Ebben az autóban (a legújabb, 2011 óta gyártott változatában) például el tudnám képzelni, de valójában nem hiányzik belőle.

Ford Focus-ban 3-4 évesnél régebbit nem vezettem, de mivel nem rég volt a Ford-nál nagy modellfrissítés, így e név alatt két típussal találkoztam és ezért mindkettőről kell beszéljek. Mind a kettő ugyanakkora, 1.6-os motorral volt felszerelve. A mások által készített kritikák szerint ez a motor illik legjobban hozzá, ami szerintem is igaznak kéne hogy legyen, de a régi és új változatban is volt olyan autóhoz szerencsém, ami ekkora motorral nagyon gyenge volt. A régebbi mondjuk 3,5 éves kora ellenére már 200 ezer kilométert tudott maga mögött, ezért ezt be is tudtam annak, hogy szegényem a cég áldozatává vált, széthajtották. Viszont az újnál - ami alig volt több 1 évesnél és korának megfelelő km-óra állással rendelkezett - már nem tudtam erre fogni a gyenge teljesítményt. Elképzelhető, hogy ezzel az autóval is volt valami gond, mert 115 LE-vel felruházva ettől sokkal jobban kéne mennie. A régebbi típusból többet is vezettem, amikkel e téren meg voltam elégedve, az újak közül viszont csak ezt az egyet. Emiatt ezt a két rosszat kivételnek tekinthetjük, de egy esetleges vásárlásnál erre figyeljünk oda! Ismerek olyat, aki azért vett gyengébb motorral autót, mert az volt akcióban, viszont utána egész idő alatt amíg megvolt neki a fogát szívta, hogy nem megy, nincs nyomatéka, alig mer vele előzni. Én azt mondom, hogy a pénztárcádhoz mérten vásárolj, de az legyen jó. Inkább jó használtat vegyél, mint rossz újat. (Az okos ember amúgy is használtat vesz. Főleg az új Focus esetében, mert német vetélytársaihoz képest még elmegy, de elődjéhez képest nagyon drága.)

A régebbi Focus-szal meg voltam elégedve. Feltűnő hibája volt mondjuk, hogy a sebességeket nem a legpontosabban lehet vele kapcsolni, de még OK, illetve hogy az úthibákat jobban is elnyelhetné. A műszerfalát egyesek kicsit szélesnek találják, de szerintem azzal nincs baj. Az utastere elég tágas, ami a hossza miatt (főleg az ötajtós nem kombi változatnál) talán meglepő. Ízlés kérdése, de a belső kialakítás egy picit lehetne fantáziadúsabb mind a formák, mind az anyagok tekintetében. A fémnek álcázott nem fémes részekkel vigyázni kell, mert csak egy matricával/fóliával érik el a kívánt hatást, ami idővel lekophat, felválhat. A kormányon vannak ilyen részek, amik ilyen állapotban megkaristolhatják a kezet, illetve természetesen nem túl esztétikus, ha a fehér műanyag látszik az eredeti felület helyett.

Az új Focus-szal még inkább meg voltam elégedve. A külső dizájn a Ford-nál most kimondottan jól sikerült, szép autókat csinálnak. A belső hasonló minőségű maradt elődjéhez, de több benne a fantázia. A mutatók és a kijelzők színei kékre változtak a korábbi piros és narancssárgáról, illetve szépek a formák. Ami hatalmas előrelépés, hogy a váltó ezúttal nagyon jól kapcsolhatóvá vált. Szinte kéri a sebességeket, nagyon tetszett. A váltón mondjuk az is változott, hogy a rükvercet már másképp kell kapcsolni, de ez csak azoknak lehet gond, akik rutinból vezetnek. Erre azért volt szükség, mert az új Focus eggyel több sebességes lett és eddig ennek helyén volt a hátramenet. Ez a változás nyilván jót tett az országúti fogyasztásnak (3,7 l). Városi fogyasztása nagyon baráti: 5,7 l és a vegyes is abszolút rendben van: 4,5 l. Gyári adatok szerint a végsebessége 193 km/h és 11 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100-ra. Utóbbit illetően szkeptikus vagyok a fentebb említett okok miatt, de az lehet, hogy tényleg csak annak a konkrét tesztalanynak volt problémája. Ami viszont nem csak ennek hibája - hanem a mostanában megújított összes Ford típusnak - hogy a tükrök nem elég szélesek. Ha egy másik autó srégen van mögötted, mondjuk a szomszédos sávban, akkor őt nem feltétlen látod benne, ami elég veszélyessé tehet egy sávváltást.

Értékelve a Focus-t - ami szerintem a Ford zászlóshajója - úgy érzem méltón őrzik, illetve viszik tovább Henry Ford hagyatékát. Az ő nagy álma az volt, hogy az átlagember számára is elérhető legyen az automobil vásárlás. Ez már életében megvalósult ő általa, de ennek megtartása a mában is fontos, ami szerintem a Focus-szal sikerül is. A Focus véleményem szerint a jó minőségű átlagautó. Mindezek miatt én 7 db pótkereket szavazok meg neki a 10-ből.

7/10

Gondolkodtam, hogy mivel kezdhetném meg az első érdemi bejegyzést és a bőség zavarában arra jutottam nem bonyolítom túl a dolgot: az első olyan autóról fogok írni, amit sofőrszolgálatban vezettem.

Ez pedig nem más volt mint egy Škoda Superb automata, dízel és kombi változatban. Pont olyan mint a képen. Persze én ilyen szép helyen nem jártam vele, csak Budapesten a Belvárosban és a XV. kerületben, illetve az ezt összekötő úton, de az élmény, amit nyújtott ettől függetlenül pazar volt. Azóta sikerült kipróbálni egy másikat is manuális váltóval az M0-on.

Erről az autóról azért el kell mondani, hogy ugyan egy cég tulajdonát képezte, de közel sem az a tipikus flotta-autó. Ilyet nem vesz "nagy tételben" egy cég sem. Ezt a példányt kimondottan egy "jómunkás" embernek vette a cége, az ő igényei (és persze az előre megszabott keretösszeg) alapján. De a felvezető írásomban említettem, hogy lesznek ilyenek bőséggel.

A Skoda Superb véleményem szerint hű a nevéhez (superb = nagyszerű), tényleg jó érzés volt vezetni. Ahogy hallottam Csehországban ez az elnöki limuzin, amit meg is tudok érteni. Egyrészt azért mert a cseh állami vezetés mivel járjon, ha nem a nemzeti márkával (ez hazafias kötelesség), másrészt egy politikusnak ez a modell tényleg jó választás: kényelmes és az utakon van tekintélye. Mindazonáltal viszonylag nagy mérete és szép kivitele ellenére ez még mindig csak egy közép kategóriás autó, ami egy politikus estében furcsa lehet, de szavazatokat hozhat, mert azt sugallja, hogy nem pazarló. (A mieink valahogy jobban kedvelik az Audi A8-asokat. Ki tudja miért...? :-P) A gumiszervizes kollégák ennél a kocsinál mondták először, hogy ha lenne pénzük, megvennék. Megmondom őszintén egyetértek velük, mert én is személy szerint hamarabb választanám ezt, mint nagy konkurensét a Volkswagen Passat-ot.

A Superb történetében már a 2. generációnál tart, ami 2008-ban jött ki. Nekem 2011-es modellekhez volt szerencsém és csak kombikhoz, de láttam már közelről az alap változatát is. Nekem az nem tetszik. Valahogy nem sikerült eltalálni az én ízlésemnek megfelelő kialakítást. De lehet, hogy más is így van ezzel és ezért veszik inkább a kombit a cégek.

A hajtott verda 2.0 literes 170 lóerős volt (dízelben ez a legnagyobb), ami nekem igen tetszetős. Minden változatban jól gyorsul, gyári adat szerint 8,8 másodperc alatt van 0-ról 100-on, ami szerintem így is van, bár magasabb sebességfozatokban már veszít ebből a lendületből. Ami a fokozatokat illeti, kézi és automata (DSG) változatban is 6 sebességes a váltó, ami jót tesz a fogyasztásnak országúton (5l). Városban 7,5l körül, átlagosan pedig 6 litert eszik 100km-en. A "minden bokorban traffipax"-elv miatt nem próbáltam ki ugyan, de elvileg végsebessége 220 km/h körül van.

Mint említettem elég kényelmes, mert rengeteg hely van benne elöl is hátul is. Emiatt egyébként kicsit hosszúra sikeredett az autó, ami nehezítheti a navigálását, vagy megfelelő parkolóhely találását. Előnye még, hogy jól nyeli el az úthibákat és kiváló utazóautó. A kényelemhez közvetve hozzájárul az is, hogy jó a zajszigetelése; motorzaj, szélzaj, piroslámpánál álló kéregetők hangja nem igen jön be.

Érdekes viszonyom van egyébként a Skodával. Régen elég vegyesek voltak az érzelmeim, mert jómagam egy Fabián tanultam vezetni, de azt se kívül, se belül nem találtam szépnek és emellett elég átlagos vezetési élményt adott (tanulóautónak egyébként pont ettől kiváló). Az Octavia ezzel szemben mindig is tetszett. Amikor még ezzel jártak mindig irigyeltem a rendőröket. :-) Ezenkívül két dolgon nem tudom túl tenni magam a Skodával kapcsolatban. Az egyik a hűtőrácsa, ami nekem elég "közemberes" kialakítású (már bocsánat). Manapság persze a kor divatjának keretei között próbálnak kezdeni vele valamit, de sajnos ez már a márka védjegyévé vált (ahogy az ebből a szempontból sokkal szerencsésebb BMW-nek is a sajátja), ezért igazán sohasem fognak tudni megszabadulni tőle. A másik a márka jele. Hogy nézhet ki így egy márkajelzés? Utána jártam és igazából még abban sincs konszenzus, hogy mit jelképez... Ez azért picit gáz. Én nem vagyok az egyediség ellen, sőt, de a logóknak valamilyen módon mindig magukban kell hordozniuk azt, amit képviselnek.

Ezeket leszámítva a Skoda és így a Superb is egy kiváló autó. Ez a típus - az újabb Octaviákkal együtt - sokat javítottak számomra a Skoda megítélésén; amikor először vezettem nem erre számítottam. Cseh márkaként emlegetjük, de az igazság az, hogy ez legalább annyira német is (Volkswagen konszern). Ez egyébként jó hír, mert műszaki termékeket "német" jelzővel mindig el lehet adni. Valljuk be: ha gépet akarunk venni, akkor a "német minőség" valahogy mindig könnyen elcsábít. Én tudom; a hűtöm ezért az ami. De nem baj ez. Ők valahogy nagyon jók ebben. (Megérne amúgy egy misét kideríteni, hogy miért...)

Szóval ennek az autónak német, jobban mondva Volkswagen-es belseje van. A műszerfal teljesen onnan van koppintva. Nekem tetszett, mert minden olyan amilyen kell és ott van ahol kell. A középkonzol érintőképernyős és a tolató radar - ami ebben az autóban nagyon hasznos - nem csak csipog, hanem azt is mutatja milyen közel van a fal, vagy akármi ami a közelben van.

Mindent összevetve 8 pótkereket adok neki a 10-ből.

8/10

Autókkal foglalkozó oldalak és blogok szép számmal találhatók már a neten. Az enyém annyiban más, hogy nem vagyok újságíró csak egy laikus és a későbbiekben olvasható tesztalanyokat közel sem tesztelés céljából bocsátották rendelkezésemre.

Dióhéjban úgy néz ki a történet, hogy jól menő cégek - akik megengedhetik maguknak - hozom-viszem szolgáltatást, úgynevezett sofőrszolgálatot kérnek az autóikra, hogy a velük való felmerülő ügyeket ne nekik kelljen megcsinálni. Én mint sofőr veszek részt ebben a folyamatban, így nap mint nap más és más autókat vezetek. Van olyan persze, hogy egy autóval többször is találkozok, de alapjában véve elég változatos a munkám. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy típusokat tekintve mégis csak egyhangú lehet a dolog, mert van néhány jól ismert autóflotta márka, amiket előszeretettel választanak a cégek és azokat kell vezetnem. Az igazság ezzel szemben az, hogy a sofőrszolgálatot a tipikus flotta autókon kívül szívesen kérik a cégek a magasabb beosztású embereik számára is, akik természetesen mivel megtehetik, nem a klón hadseregből fognak maguknak verdát választani. Ők nagyobb keretből gazdálkodva, külön vásárolt, "egyedi" kocsit rendelnek maguknak.

Szóval nem kell félni, az itt bemutatott autók elég nagy skálán fognak mozogni. Ha már skála, akkor itt szeretném elmondani, hogy minden autót értékelni fogok az egyedi fejlesztésű Pótkerék-Pontozóval. Vigyázat, szubjektív lesz!

Nem maradt más, mint hogy kellemes olvasgatást kívánjak és bízzak benne, hogy egy esetleges autóvásárláshoz jó tanácsokkal szolgálok.

Üdv, Ádám