Második bejegyzésnek úgy gondoltam az a legmegfelelőbb, ha egy tipikus flotta-autót mutatok be. Munkám során talán ezzel a típussal volt dolgom holtversenyben legtöbbször és ez nem más mint: a Ford Focus.
Ezt az autót kimondottan szeretik a cégek, de csak és kizárólag dízel változatban veszik. Azt talán mondanom sem kell, hogy ez a verda nem az a kategória, ahol szóba jöhet a kényelmes automata váltó; olyan Focus-szal még nem találkoztam, amiben az lett volna. Mondjuk ha jobban belegondolok még semmilyen Ford-ban nem láttam automata váltót, ez érdekes... Persze ez az egész váltó-kérdés egy érdekes téma, mert míg vannak, akik szinte irtóznak az automatától, addig például az Egyesült Államokban sokkal inkább jellemző, hogy hagyományos kézi váltós autót nem is tudnak vezetni. (Ezzel kapcsolatban hallottam egy vicces sztorit, ami nem rég esett meg az USA-ban: három fegyveres autótolvaj szeretett volna ellopni egy autót, amiről nagy sajnálatukra már csak akció közben derült ki, hogy kézi váltós, amelyet persze egyikük se tudott vezetni. Állítólag hosszan próbálkoztak mindannyian a megmozdításával, még a tulajdonos is segített nekik, de mégsem ment, állandóan lefullasztották, kénytelenek voltak hátrahagyni.) Magyarországon egészen mostanáig talán nem is volt elterjedve az automata váltó, illetve alacsonyabb, középkategóriás autókban most sincs. Én e kérdésben valahol középen helyezkedem el, vagyis: szeretem, persze csak ha jól meg van csinálva (jókor vált, nem rángat, stb.), de nem minden autóba illik. Ebben az autóban (a legújabb, 2011 óta gyártott változatában) például el tudnám képzelni, de valójában nem hiányzik belőle.
Ford Focus-ban 3-4 évesnél régebbit nem vezettem, de mivel nem rég volt a Ford-nál nagy modellfrissítés, így e név alatt két típussal találkoztam és ezért mindkettőről kell beszéljek. Mind a kettő ugyanakkora, 1.6-os motorral volt felszerelve. A mások által készített kritikák szerint ez a motor illik legjobban hozzá, ami szerintem is igaznak kéne hogy legyen, de a régi és új változatban is volt olyan autóhoz szerencsém, ami ekkora motorral nagyon gyenge volt. A régebbi mondjuk 3,5 éves kora ellenére már 200 ezer kilométert tudott maga mögött, ezért ezt be is tudtam annak, hogy szegényem a cég áldozatává vált, széthajtották. Viszont az újnál - ami alig volt több 1 évesnél és korának megfelelő km-óra állással rendelkezett - már nem tudtam erre fogni a gyenge teljesítményt. Elképzelhető, hogy ezzel az autóval is volt valami gond, mert 115 LE-vel felruházva ettől sokkal jobban kéne mennie. A régebbi típusból többet is vezettem, amikkel e téren meg voltam elégedve, az újak közül viszont csak ezt az egyet. Emiatt ezt a két rosszat kivételnek tekinthetjük, de egy esetleges vásárlásnál erre figyeljünk oda! Ismerek olyat, aki azért vett gyengébb motorral autót, mert az volt akcióban, viszont utána egész idő alatt amíg megvolt neki a fogát szívta, hogy nem megy, nincs nyomatéka, alig mer vele előzni. Én azt mondom, hogy a pénztárcádhoz mérten vásárolj, de az legyen jó. Inkább jó használtat vegyél, mint rossz újat. (Az okos ember amúgy is használtat vesz. Főleg az új Focus esetében, mert német vetélytársaihoz képest még elmegy, de elődjéhez képest nagyon drága.)
A régebbi Focus-szal meg voltam elégedve. Feltűnő hibája volt mondjuk, hogy a sebességeket nem a legpontosabban lehet vele kapcsolni, de még OK, illetve hogy az úthibákat jobban is elnyelhetné. A műszerfalát egyesek kicsit szélesnek találják, de szerintem azzal nincs baj. Az utastere elég tágas, ami a hossza miatt (főleg az ötajtós nem kombi változatnál) talán meglepő. Ízlés kérdése, de a belső kialakítás egy picit lehetne fantáziadúsabb mind a formák, mind az anyagok tekintetében. A fémnek álcázott nem fémes részekkel vigyázni kell, mert csak egy matricával/fóliával érik el a kívánt hatást, ami idővel lekophat, felválhat. A kormányon vannak ilyen részek, amik ilyen állapotban megkaristolhatják a kezet, illetve természetesen nem túl esztétikus, ha a fehér műanyag látszik az eredeti felület helyett.
Az új Focus-szal még inkább meg voltam elégedve. A külső dizájn a Ford-nál most kimondottan jól sikerült, szép autókat csinálnak. A belső hasonló minőségű maradt elődjéhez, de több benne a fantázia. A mutatók és a kijelzők színei kékre változtak a korábbi piros és narancssárgáról, illetve szépek a formák. Ami hatalmas előrelépés, hogy a váltó ezúttal nagyon jól kapcsolhatóvá vált. Szinte kéri a sebességeket, nagyon tetszett. A váltón mondjuk az is változott, hogy a rükvercet már másképp kell kapcsolni, de ez csak azoknak lehet gond, akik rutinból vezetnek. Erre azért volt szükség, mert az új Focus eggyel több sebességes lett és eddig ennek helyén volt a hátramenet. Ez a változás nyilván jót tett az országúti fogyasztásnak (3,7 l). Városi fogyasztása nagyon baráti: 5,7 l és a vegyes is abszolút rendben van: 4,5 l. Gyári adatok szerint a végsebessége 193 km/h és 11 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100-ra. Utóbbit illetően szkeptikus vagyok a fentebb említett okok miatt, de az lehet, hogy tényleg csak annak a konkrét tesztalanynak volt problémája. Ami viszont nem csak ennek hibája - hanem a mostanában megújított összes Ford típusnak - hogy a tükrök nem elég szélesek. Ha egy másik autó srégen van mögötted, mondjuk a szomszédos sávban, akkor őt nem feltétlen látod benne, ami elég veszélyessé tehet egy sávváltást.
Értékelve a Focus-t - ami szerintem a Ford zászlóshajója - úgy érzem méltón őrzik, illetve viszik tovább Henry Ford hagyatékát. Az ő nagy álma az volt, hogy az átlagember számára is elérhető legyen az automobil vásárlás. Ez már életében megvalósult ő általa, de ennek megtartása a mában is fontos, ami szerintem a Focus-szal sikerül is. A Focus véleményem szerint a jó minőségű átlagautó. Mindezek miatt én 7 db pótkereket szavazok meg neki a 10-ből.
7/10
